Hétfőről keddre virradóra közölték a lengyel választás már majdnem végleges adatait: bár egy-két szavazókörben még nincs meg az összesített eredmény, illetve még a külföldi voksokra is várnak, de a Polgári Koalíció-Harmadik Út-Új Baloldal ellenzéki szövetség kényelmes többséget szerezhetett a Szejmben, a Szenátusban pedig nagyon kikapott a kormányzó Jog és Igazságosság párt.
Maratoni szavazatszámlálás után, 92,45 százalékos feldolgozottság mellett majdnem végleges eredmény született a lengyelországi parlamenti választáson. Bár a nyolc éve kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) győzött a pártok versenyében, parlamenti többséget valószínűleg nem fog tudni maga köré gyűjteni, így a sorban utána következő három – ellenzéki – pártszövetségnek lesz reális esélye arra, hogy kormányt alakítson. Ezzel 2014 után újra az időközben az Európai Tanács elnöki székét is megjárt EU-párti Donald Tusk lehet Lengyelország miniszterelnöke, és véget érhet a nyolc éve tartó küzdelem Varsó és Brüsszel között. Már ha más meglepetés nem lesz az elkövetkező napokban, órákban és hetekben.
A külföldi kötvénypiaci befektetők újra a lengyel kötvények felé fordulhatnak, a külföldi működőtőke-beáramlás is fokozódhat, és az új lengyel kormány az EU-pénzek kiszabadítását is elintézheti: mindez együtt erősebb lengyel zloty felé mutat – foglalta össze a vasárnapi lengyel parlamenti választások után a főbb piaci kilátásokat Rafal Benecki. Az ING vezető elemzője év végére 4,40 közelébe várja az euró-zloty árfolyamot, ami a mostani 4,47 körüli értékhez képest további másfél százalékos erősödést jelentene.
Bár vasárnap 21 órakor hivatalosan lezárult a lengyel parlamenti választás, hétfő délután még messze vagyunk attól, hogy végeredményt hirdethessünk. Az exit pollok és az eddig megszámolt szavazatok alapján azonban úgy tűnik, az eddig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) egyedül nem lesz képes kormányt alakítani, koalícióra lépni pedig egyelőre senki nem akar vele. A Donald Tusk volt kormányfő vezette Polgári Koalíció (KO) azonban két másik ellenzéki erővel, a Harmadik Úttal és a Baloldallal együtt többséget szerezhet, és elvileg kormánykoalíciót köthetnek. Azonban ha így is lesz, nehéz koalíciós tárgyalásoknak nézhetünk elébe, már csak azért is, mert mindhárom erő több párt szövetsége, amelyeknek egymás között is alkudozniuk kell.
A lengyel választási bizottság csak hétfő hajnalban kezdte el közölni az első, nagyon alacsony feldolgozottságú eredményeket a vasárnapi parlamenti választásokról. Mi áll a lassúság hátterében?
Lezárult a voksolás Lengyelországban. Az exit pollok szerint győzött ugyan a Jarosław Kaczyński vezette konzervatív jobboldali Jog és Igazságosság (PiS), amely 8 éve van hatalmon, de a pártnak nincs meg a többsége. A PiS után következő három ellenzéki párt között azonban elképzelhető koalíció, és a mandátumbecslések szerint meg is lenne a többségük. Ha nem tévedtek nagyot az exit pollok készítői, akkor a legnagyobb ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) élén visszatérhet a hatalomba az Európai Tanács elnökségét is megjárt Donald Tusk. A választáson az 1989-es rendszerváltás óta látott legnagyobb részvétel volt, 72,9 százalékos, a PiS-kormány által kezdeményezett négykérdéses népszavazás azonban 40 százalékos részvétel mellett valószínűleg érvénytelen lett. A szavazatok megszámlálása alapján összeállt eredmények hétfőre várhatók, hivatalos végeredmény pedig keddre.
Hivatalosan 21 órakor bezártak a szavazóhelyiségek Lengyelországban, máris kijöttek az exit poll-eredmények. A kormányzó Jog és Igazságosság ezek alapján 36,8 százalékot szerezhetett, az ellenzék vezető ereje, a Polgári Koalíció 31,6 százalékot.
Európai szempontból az ősz legfontosabb választása minden bizonnyal a vasárnapi lengyel parlamenti választás lesz, amelyen a nyugatos ellenzéknek valós esélye van arra, hogy leváltsa a 2015 óta kormányzó konzervatív, EU-szkeptikus Jog és Igazságosság pártot. Az Európai Tanács volt elnöke, Donald Tusk által vezetett centrista ellenzék győzelme az EU ötödik legnépesebb országában nagy fegyvertény lenne az európai integrációt erősíteni szándékozó erők számára szerte az Unióban, míg Jarosław Kaczyńskiék maradása a „szuverenitáspártinak” is nevezett erőknek kedvezne. A választás egyszersmind a két legnagyobb párt vezetője, a lengyel politikát 2005 óta folyamatosan meghatározó Kaczyński és Tusk személyes összecsapása is lesz.
Nagy számban vonultak ki az ellenzéki érzelmű szavazók Varsóban október 1-jén, vasárnap, hogy két héttel a lengyelországi parlamenti választások előtt erőt demonstráljanak a közvélemény-kutatásokban tartósan vezető kormánypárttal, a PiS-szel szemben. A tömegrendezvény aztán számháborúba torkollt: míg a rendezők 1 milliós, történelmi menetről beszéltek, a PiS elnöke 60 ezerre tette a résztvevők számát. Mindkét nagy erő igyekszik a választást a jó és rossz küzdelmévé, mindent eldöntő nagy összecsapássá stilizálni, miközben a végén akár egy-két képviselő átcsábítása döntheti el, milyen színezetű kormány alakul.
Több százezer ember vett részt vasárnap a lengyel fővárosban az ellenzék által szervezett tömegdemonstráción – írja a Reuters.
Október 15-én lesz az ősz legfontosabb európai választása, a lengyel parlamenti választás, amelynek kimenetele jelen pillanatban teljesen bizonytalan: a különböző felméréseket összesítve lényegében ugyanannyi esélye van annak, hogy a Jarosław Kaczyński vezette konzervatív PiS folytatja a kormányzást, mint hogy egy polgári koalíció élén visszatér a volt kormányfő, a nyugatos Donald Tusk. A választásnak komoly tétje van az Európai Unió szempontjából is. A Financial Times információi szerint Brüsszelben bár rezignáltan, de előre elkönyvelték Kaczyńskiék újabb győzelmét az EU ötödik legnagyobb gazdaságában.
Miközben a világsajtó a lengyel–ukrán kereskedelmi vitától hangos, amely már az Ukrajnának küldendő lengyel fegyverszállítmányokat is fenyegette, az október 15-én esedékes lengyel parlamenti választások kampányát egy másik téma uralja, legalábbis az ellenzéki térfélen: a nem uniós országok állampolgárainak busás összegekért kiosztott vízumok ügye, amely eset különösen rosszul jön most a bevándorlásellenes jobboldali kormánynak. A kormánypárti sajtó és a lengyel közmédia igyekszik agyonhallgatni a témát, de ez egyre nehezebb feladat, mert már nemzetközi hullámokat is vetett az ügy: az Európai Unió és Németország is tisztázásra szólította fel a lengyel kormányt.
Október 15-én parlamenti választásokat és négykérdéses népszavazást tartanak Lengyelországban. A tét: harmadik ciklusát kezdheti-e egyhuzamban a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány, vagy 2014 után visszatér a miniszterelnöki bársonyszékbe a Brüsszelt is megjárt Donald Tusk. Bár a PiS vezet a közvélemény-kutatásokban, a Tusk-féle Polgári Koalíció (KO) két középpárttal koalíciót kötve akár többséget is szerezhet a lengyel parlamentben, így abszolút kétesélyes a játszma. A kampány egyre személyeskedőbb és durvább, miközben a kormánypárt a népszavazással akar minél több választót maga mellé állítani. A PiS Magyarországon már bevált módszereket másol látványosan – kérdés, a lengyel választók mennyire lesznek vevők ezekre.
Az október 15-én esedékes lengyel parlamenti választásokon a vezető kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) és szövetségesei csapnak össze a Polgári Platformmal (PO) és szövetségeseivel. Van azonban egy „sötét ló”, a jelenleg harmadik legnépszerűbb párt, amely királycsináló lehet, ugyanis a jelenlegi adatok alapján a két nagy rivális egyikének sem lesz meg a parlamenti többsége. Ez a párt, a Szabadság és Függetlenség Konföderáció eddig kizárta a koalíció lehetőségét mindkét erővel, de szélsőséges programja miatt amúgy sem lenne kellemes partner egyikőjük számára sem. A Konföderáció ultrakonzervatív és nacionalista nézeteket ötvöz szabadpiaci ígéretekkel, miközben politikusai durva kijelentéseikkel hívják fel a választók figyelmét.
Október 15-én parlamenti választások lesznek Lengyelországban, amely Európa szempontjából az ősz bizonnyal legfontosabb voksolása lesz. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy két „régi motoros”, két volt kormányfő összecsapása várható: a jelenlegi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, Jarosław Kaczyński mérkőzik meg az Európai Tanács és az Európai Néppárt korábbi elnökével, a Polgári Platform (PO) vezette Polgári Koalíciót (KO) irányító Donald Tuskkal. Ebben az írásban a kampány két fontos témájára térünk ki: az Európai Néppárt elnökének, Manfred Webernek és a PiS-nek a csörtéjére, melynek kihatása lehet a jövőre esedékes európai uniós választásokra is; illetve a korábban stabilnak tűnő lengyel–ukrán viszonyban jelentkező feszültségekre, amelyeknek pedig az ukrajnai háborúra nézve lehetnek következményei.
Október 15-én parlamenti választások lesznek az Ukrajnát az egyik leghangosabban és legelkötelezettebben támogató országban, Lengyelországban. A voksolás két „régi motoros” politikus, Jarosław Kaczyński és Donald Tusk összecsapását hozza majd, jelen pillanatban mindkettejüknek esélye van a kormányalakításra. Az ukrajnai háború támogatását illetően nagy változásokra nem kell számítani, az Európai Unióhoz való lengyel viszonyban viszont fordulat jöhet. Az orosz invázió kezdete óta elmérgesedett a korábban kiváló viszony a lengyel és a magyar kormány között, az européer Tusk győzelme esetén viszont még ennél is tovább romolhat a kapcsolat.
Megválasztotta szerda este a lengyel parlamenti alsóház, a szejm az orosz befolyást vizsgáló közigazgatási bizottság kilenc tagját.
Megválasztották a fő lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) elnökének Donald Tusk volt lengyel miniszterelnököt, az Európai Néppárt (EPP) elnökét a párton belüli tisztújító szavazás vasárnap ismertetett eredménye szerint.
A volt lengyel miniszterelnök, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, Donald Tusk az egyetlen pártelnökjelölt a fő lengyel ellenzéki tömörülés, a Polgári Platform (PO) szombati tisztújító szavazásán.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint Lengyelország nem kíván kilépni az Európai Unióból. Egyúttal azzal vádolja a lengyel ellenzék politikusait, hogy valótlant állítanak, amikor azt hangoztatják, hogy a kormány az Unióból való távozást tervezi – írja a Reuters.
Kifogásolják, hogy beiktatási beszédében a függetlenségről beszélt.
Nyári forgalomnövekedésre számítanak.
Friss térképet tett közzé a főváros.
Elmaradt a meglepetés.
A Hamász több vezetője és az izraeli védelmi miniszter is érintett.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
